Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A háziméh (Apis mellifera) háziasítása már mintegy 6000 évvel ezelőtt megtörtént, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. Feltételezések szerint a háziméh - Méhészet magazin
részletek »

Méhészet fogalma

A méhészet az egyik legősibb mezőgazdasági tevékenység. A méz finom íze mellet sok olyan vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, melyekre a szervezetünknek szüksége van. A magazin a méhészettel kapcsolatos fogalmakat és híreket gyűjti össze.
Méhészet magazin
Itt vagy: Méhészet magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Méhészet fogalma
Méhészet fogalma
A háziméh (Apis mellifera) háziasítása már mintegy 6000 évvel ezelőtt megtörtént, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. Feltételezések szerint a háziméh eredetileg Indiából származik. A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt: az anyaméh, a herék és a dolgozók.
Anyaméhből családonként egy van; szerepe a család gyarapítása. A herék hímek, és az anyák megtermékenyítéséért felelnek. A többi munkát a dolgozók végzik. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a kosárkába a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a kosárka vagyis a pollenzacskó.

Kaptárak
A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. Ma már nem vitatkozunk arról, hogy kas legyen-e ez vagy kaptár. A kas fölött eljárt az idő. Bármilyen nagy előnye is olcsósága, annyi a hátránya, hogy a kasos méhészetet berendezni, vagy arra akár az állomány egy részével is áttérni, senkinek sem ajánlható. A kas használatának ott van még létjogosultsága, ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van, itt is csak akkor, ha a méhész nem méztermelésre, hanem méheladásra rendezkedik be.
Hirdetés

Aszerint, hogy a kaptár hol nyílik, tehát a lépeket melyik irányból lehet kivenni, hátsó és felső kezelésű kaptárt különböztetünk meg. Mindkettő lehet álló és fekvő, alakja és mézkamrájának helyzete szerint. Némelyik kaptárt több irányból is lehet kezelni. Lépek elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk hideg és meleg építményű kaptárt. Meleg építményű kaptárnál a lépek lapjukkal helyezkednek el a kijáró nyillás fele, még a hideg építményűnél élével. A keretes kaptárt egyes vélemények szerint már a rómaiak és az egyiptomiak is ismerték.Az újkorban a legelső keretes kaptárt egy ismeretlen szerző az 1600-as években publikálta.Hires keretes kaptár volt Huber svájci vak méhész könyvszerűen lapozható kaptára.A keretes kaptár használhatóvá tételéhez az áttörést az un.méhjárat helyes megállapitása hozta el.

A méhjárat az a 7-15mm közötti hézag melyet a méhek közlekedés céljából a keretek és a kaptár fala között meghagynak,a keretet viaszépitménnyel vagy propolisszal nem ragasztják oda. A kaptár feltalálásának útja: -Kövesdy Szarka Sándor keretes kaptára 1843-ból Magyarországról -Langstroth lelkész kaptára az USA-ból 1852-ben(a világ legelterjedtebb kaptára) -Dzierzon sziléziai esperes-plébános léces később keretes hátulkezelős kaptára az 1850-es évekből.A XIX.század végén még előfordult hogy idősebb méhészek a kaptárt "dzierzonnak" nevezték.

Állókaptár
Az állókaptár keretei egymás felett kettő vagy több sorban helyezkednek el. A lépek elhelyezkedése szerint lehetnek hidegépitményű és melegépitményű hátulkezelős kaptárak. A léprenyiló hátulkezelős kaptárak az 1850-1940 közötti időszakban voltak elterjedve,a méhesházas állóméhészkedés korában. Néhány tipus: -Berlepsch kaptár Németország -Országos egyleti 3 soros kaptár keretméret: 24x18,5cm -Országos egyleti 4 soros kaptár keretméret: 24x18,5 vagy egészkeret a fészekben: 24x37cm -Kisboconádi 3 soros kaptár,1903 a kisországos kaptár keretének megnövelésével keletkezett,32x28,6cm

Hidegépitményű hátulkezelős kaptárak,azaz lapozókaptárak.Kezeléskor a hátsó ajtó és ablak eltávolitása után a keretek hidegépitmény szerint helyezkednek el.Egy lép kivétele után a többi a könyv lapjai szerint lapozható.Bonyolult szerkezetük miatt nem terjedtek el. Ebben a kategóriában a Pohánka féle lapozó,az Alberti féle lapozó és a szlovén lapozókaptár érdemel emlitést.

Rakodókaptár
A rakodó kaptár, egymásra helyezhető fiókokból áll, mely rendszerint fajtájának megfelelő 8-9-10-11-12 lépet (keretet) tartalmaz. A kaptár méretét tetszés szerint lehet változtatni, aszerint, hogy mennyi fiókot helyezünk egymásra. Ha gyenge a család, vagy téli időszak van, akkor csak egy vagy két fiókot foglalnak a méhek, még nyáron, hordási időszakban sokszor négy - öt fiókot is szükséges egymásra helyezni. A keret mérete szerint 4 csoportot különböztetünk meg:
1,alacsonylépes egyenlőkeretes rakodókaptárak.A langstroth(44,8x23,2) a Zander(42x22) a félNB(42x18)tartozik ebbe a csoportba.Fészeknek 1-2-3 fiókot,méztérnek további 1-2-3 fiókot igényel a család erőssége szerint 2,közepeslépes egyenlőkeretes rakodókaptárak.Ebben a csoportban magasabb keretet alkalmaznak a fészekben és a méztérben.Közép-Európában elterjedt tipus. 2 esetleg 3 10-12 keretes fiókkal dolgozik.Hunor rakodó(42x27) Középboconádi rakodó(42x29) Egységes(42x32,5) Mogor rakodó(42,8x25) 3,különbözőlépes rakodókaptárak.A csoport kaptárai eltérő kerettel dolgoznak a fészekben és a méztérben.Ebbe a csoportba tartozik a Dadant-Blatt kaptár(43,5x30 a fészekben 43,5x15 a méztérben)a Dadant kaptár(47x30 és 47x15) a Balogh Bálint féle kaptár(36,5x36,5 36,5x19) az NB rakodó (42x36 és 42x17,5) 4,magaslépes rakodókaptárak.ritka,mert a mézkamra nehéz,a kaptár nem bővül szakaszosan.elvétve használnak igy NB rakodót és Ignácz keretekkel felszerelt rakodót. Közös valamennyi rakodókaptárban a különálló aljdeszka,a menekülőtér és a tető.Szállitásra a kaptárelemeket össze kell csatolni,erre a legelterjedtebb a gurtnis-feszitős csatoló.

Felső kezelésű fekvőkaptárak
A fekvőkaptár egy fekvő láda formájú méhlakás.A rakodókaptárakkal ellentétben nem szedhető szét alkatrészeire.Megjelenését a méhlegelők jobb kihasználását jelentő vándorlás megjelenése és a rakodókaptárak kiforratlan összekapcsolása okozta. 1913-ban mutatta be id.Boczonádi Szabó Imre 24db 42x36cm-es kerettel felszerelt fekvőkaptárát.A korábbi kis űrtartalmú kaptárakkal elért mézhozamok a többszörösére emelkedtek.Az NB fekvő lehetővé tette a korai akácfőhordás teljes kihasználását,illetve az aratás után hónapokig virágzó tisztesfű kihasználását. Boczonádi hatására az OMME 1918-ban próbálta bemutatni a Hungária kaptárat,mely 4db kisországos keret méretével egyenlő nagykerettel dolgozott. Az 1930-as években Boczonádi nagykeretének hatására még nagyobb keretek jelentek meg(Konkoly féle,Kelecsényi féle,Debreceni).Ignácz Sándor alkotott egy 32 keretes 2 családos fekvőkaptárt 50x32-es keretekkel. Az 1930-as években jelent meg az NB fekvő 17-18-19 keretes változata a fészekmézkamrás kaptár. Az 1950-es években a faanyag hiánya miatt Dr.Vicze Ernő tervezte meg a legkisebb NB-t az 15 keretes NB fekvőt(kinai gyantásládák anyagából)

Magyarországon az 1940-es évekig a hátulkezelős kaptárak voltak leginkább elterjedve,majd az 50-es évektől a központi gyártás hatására az NB fekvőkaptárak.Az 1970-es években jelent meg a 4 fiókos alacsonykeretes rakodókaptár,a félNB,melynek terjedése azóta is tart.Az 1990-es évek végétől terjed Magyarországon a Dadant-Blatt és Langstroth kaptár.
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - háziméh, kaptár, anyaméh, a herék, dolgozók
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2013-11-21 12:37:34
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü