Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A Méhészet története képes leírás - Méhészet.tlap.hu
részletek »

A Méhészet története - Méhészet.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: meheszet.tlap.hu » A Méhészet története
Keresés
Találatok száma - 5 db
A méz és a méhészet rövid története

A méz és a méhészet rövid története

A honlap az alábbi három témakört ismerteti részletesen a méhészet történelméből: 1. A méz és méhészet az ókorban élő népeknél. 2. A méz és a méhészet a középkori Magyarországon. 3. A méz és a méhészet az újkorban.

Háromezer éves a legrégibb ipari méhészet

Háromezer éves a legrégibb ipari méhészet

Már háromezer évvel ezelőtt - Dávid és Salamon király korában - is foglalkoztak méhészettel Izraelben. A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei az ország északi részében, a tel-rehov-i térségben folytatott ásatások során fedezték fel tavaly ősszel az eddig ismert legrégebbi, ember által létesített méhészet maradványait. Sem a Közel-Keleten, sem a régió közelében sehol nem bukkantak eddig a méhészkedés régészeti emlékeire - számolt be a hároméves feltárás eredményeiről Amihai Mazar, az egyetem archeológusprofesszora kollégáival az Antiquity című folyóirat szeptemberi számában. `Az ipari méztermelés nyomainak felfedezése teljesen átalakítja ismereteinket a térség gazdaságáról` - hangsúlyozták a tudósok. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy az ókori izraeliek fügéből és datolyából készítették a mézet. A Bibliában sehol sem említik a méhészkedést mint a méz előállításának módját - mutatott rá Amihai Mazar. A méhészkedés legkorábbi ismert ábrázolása egy 4500 éves egyiptomi templomi reliefen látható. A szentély falán az egykori művész férfiakat ábrázolt, amint azok lépesmézet gyűjtenek hengeralakú tartályokból. A kaptárok óegyiptomi ábrázolása megegyezik azokkal a méhkasokkal, amelyekre Tel-Rehovban bukkantak...

Méhész történelem

Méhész történelem

A mi méhünk (Apis mellifera), mint faj valószínűleg 8-30 millió éve alakult ki, mint faj viszonylag fiatalnak tekinthető. A méhek lakásában rejtőző élelemforrás emberi hasznosítása egyidős az emberrel. A természetétől fogva vegyes táplálkozású ember a 'megpróbálni és tévedni' egyszerű módszerével hamar felismerte a méhlakás jelentőségét. Ezt bizonyítja a már Homo Sapiens fajhoz tartozó Cromagnoni ősember sziklarajza az Arana barlangban (Spanyolország, Valencia tartomány, Cuevas de la Arona). A rajz, amely 16.000 éve keletkezhetett egy lányt ábrázol, aki méhektől köörüldöngve lépesmézet szed egy üregből. A történelem előtti idők embere az egész lépet elfogyasztotta. A peték és a lárvák nem zavarták. Az édes méz mellett a fehérjetáplálék csak fokozta a zsákmány értékét, hiszen a fehérje iránti igényt elsősorban nehéz és veszélyes tevékenységgel, vadászattal lehetett kielégíteni. A gyüjtögető életmódról az ember 8-9 ezer évvel ezelőtt tért át termelésre és telepedett le egy-egy kedvező helyen, főleg nagyobb folyók mentén. Ilyen kultúrák alakultak ki az Eufrátesz és a Tigris között, a Nílus, a Jangce, az Indus és a Ganges folyók mentén...

Méhészet magazin hírek
Mézadatbankot javasolnak a méhészek a hamisítványok visszaszorítása érdekében
Mézadatbankot javasolnak a méhészek a... Uniós mézadatbank létrehozására van szükség, hogy vissza lehessen szorítani a főként ázsiai importból származó hamis készítményeket - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az M1 aktuális csatornán pénteken. A szervezet vezetője kifejtette, hamisnak tekinthető minden olyan méz, amit nem méhek gyűjtöttek vagy amiből az emberi...
A kormány ösztönzi a mézfogyasztást
A kormány ösztönzi a mézfogyasztást Az átlagos éves mézfogyasztásnak a jelenlegi személyenkénti 70 dekagrammról egy...
FM: elkészült a 2016-2019-re vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Program
FM: elkészült a 2016-2019-re vonatkozó... Elkészült a 2016-2019-re vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Program - közölte a...
Méhész trükkök és egy kis történelem

Méhész trükkök és egy kis történelem

A végéhez érkeztünk sorozatunknak. Néhány érdekesség azonban még hátravan. Többek között, hogy kinek a nevéhez fűződik az apiterápia kifejezés, és hogy hogyan nyerik ki a mérget a méhészek? Méhmérget évezredek óta használnak a kínaiak gyógyítási célokra, de az ókori egyiptomiak is alkalmazták már a méhszúrás terápiát. Hatását sokáig megkérdőjelezték, az 1920-as évek óta azonban folyamatosan folynak a hatóanyagaira vonatkozó kutatások, melyek igazolták, hogy a méhméreg valóban enyhíti bizonyos betegségek tüneteit. Az apitoxinban nagy lehetőségek vannak, az utóbbi években már daganatos betegségekre vonatkozó vizsgálatokat is végeztek, méghozzá igen jó eredményekkel...

Méhésztörténelem

Méhésztörténelem

Az ember és a méhek kapcsolata több ezer évre tekint vissza. Első jel egy Spanyolországi sziklarajzról származik. A Cromagnoni ősember sziklarajza az Arana barlangban található, mely egy lányt ábrázol, aki méhek között lépesmézet szed egy üregből. Ekkoriban a mézfogyasztás lépestől, petéstől együtt történt. A kőkorszak óta a méz nemcsak édesítőszer, hanem különleges kultikus jelentőséggel is bír. Szertartásoknál tartósító és fertőtlenítő szerként egyaránt használták. Fontos gyógyszeralapanyag is volt. Az asszírok korából egyik ékírásos tábla mézzel készült gyógyszerek receptjeivel maradt hátra. Az ókori Egyiptomban jelentős volt a méhészkedés, melyet templomi domborművek is bizonyítanak. A piramisokban mézet és mézes süteményt találtak. Nagyobb számban ismertek méhviaszból készült szobrocskák is. Az Ószövetségben szó van a méhek gondozásáról, a méhcsaládok nap és eső elleni védelméről, a füstölésről és a méz kinyeréséről. Törvény írta elő azt, hogy a kasokat a városfalon kívül kell elhelyezni. A mézet balzsamozásra is használták. Arisztobolosz túlélte az egyiptomi harcokat, de amikor sikerrel eltelve hazatért, útközben méreggel megölték. Holttestét mézbe ágyazva szállították haza Judeába. Heródes király a feleségét, Mariannát halála után hét évig mézes teknőben tartotta, hogy megőrizze szépségét...

Tuti menü